Vezetők személyes felelőssége likviditáshiányos válsághelyzetben

marten-bjork-6dW3xyQvcYE-unsplash (1)
Megosztás itt: facebook
Ossza meg facebookkon
Megosztás itt: linkedin
Ossza meg Linkedinen
Megosztás itt: email
Javasolja emailben
Vezetők személyes felelőssége likviditáshiányos válsághelyzetben

Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 04.02-i összefoglaló

Elektronikus szerződéskötés

A konferencia keretében röviden összefoglalásra kerültek az elektronikus úton történő szerződéskötés lehetőségeiről tartott konferencián elhangzottak.

Ezt a témát jelen összefoglalónkban terjedelmi okokból külön nem részletezzük, kérjük, hogy azzal összefüggésben tekintsék meg összegzésünket a következő linken: https://issuu.com/klartlegal/docs/klart_elektronikus_szerzodeskotes_osszefoglalo_202

Jogalkotási aktualitások

A mai konferencián ismertetésre kerültek a veszélyhelyzettel összefüggő legfrissebb jogszabályi változások. A KLART Legal csapatának értelmezésében a főbb rendelkezések az alábbiak:

  • Hiánypótló jelleggel kiadtak egy eljárásjogi kormányrendeletet (74/2020 (III. 31.) Korm. rendelet), ami rendezi a különböző eljárásokban (cégbíróság, közjegyző előtti, polgári eljárások) a határidők számítását.
  • Ennek értelmében az eljárásokra generálisan az az irányadó, hogy a veszélyhelyzet idején a határidők főszabály szerint nem állnak meg, nem szünetelnek. Bírósági információk alapján a bíróságok fokozott sebességgel igyekeznek eljárni a jelenleg már folyamatban lévő ügyekben. Határidő mulasztást továbbra is mulasztási igazolással lehet kimenteni azzal, hogy a mulasztási igazolás benyújtására vonatkozó határidővel a mulasztással érintett aktusra vonatkozó beadási határidő meghosszabbodik, de magával a mulasztás kimentésével kapcsolatban a bíróságok az eddigieknek megfelelő kritériumok alapján járnak el továbbra is.
  • Gyártó cégek esetén hatályban lévő biztonsági tanúsítások automatikusan meghosszabbodnak a veszélyhelyzet alatt.
  • Fizetési meghagyások rendszere továbbra is működik, bár szóbeli beadványt nem lehet beadni. A kibocsátott fizetési meghagyás a végrehajtó részére nem lesz kézbesítve. Elektronikusan minden működik tovább, ugyanakkor végrehajtási cselekményeket nem foganatosítanak.
  • Cégügyekben csak okirati bizonyítás lehetséges, elektronikus úton. Ez nem jelent jelentős változást, mivel a cégeljárások meghatározó része már jelenleg is kötelezően elektronikus úton zajlik.
  • Polgári eljárásokban főszabály szerint továbbra is a már megszokott módon telnek a határidők. Perfelvétel továbbra is zajlik, tárgyalás mellőzésével. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy további nyilatkozatok beadása szükséges, úgy azokat írásban lehet pótolni. Amennyiben személyes kapcsolatfelvétel elengedhetetlennek látszik, úgy azt elektronikus eszköz útján kell megtenni. Kivételes esetben a bíróság elrendelhet egy határidő szünetelési időszakot akkor, ha mindenképpen személyes meghallgatás lenne szükséges, de ez csak az adott ügyre, illetve eljárásra vonatkozhat. Ezzel összefüggésben a felek mennyiségbeli korlátozás nélkül, közösen kérhetnek szünetelést az eljárásban.
  • Az ideiglenes intézkedésekben foglalt határidők a veszélyhelyzet alatt szünetelnek.
  • Fellebbezés és felülvizsgálati tárgyalás esetén nem kérhető tárgyalás tartása, a bíróságok írásban határoznak.
  • A közjegyzői nemperes eljárások (előzetes bizonyítás, szakértő kirendelése, stb.) továbbra is zajlanak, elektronikus úton. A helyszíni eljárási cselekmények határideje szünetel.

A március 31. napján kiadott további kormányrendeletek főbb megállapításai a következők:

  • A veszélyhelyzettel összefüggésben hozott intézkedések hatálya meghosszabbításra került.
  • A veszélyhelyzet alatti védekezéssel összefüggő feladatok ellátására a Miniszterelnök került kijelölésre, akit munkájában az operatív törzs segít.
  • A veszélyhelyzet alatt lejáró okmányok érvényesek maradnak.
  • Külföldre való kijárás főszabály szerint tilos az orvosoknak, katonáknak, stb. Ezzel összefüggésben az ország területére történő belépés is engedélyhez kötött mindenki számára.
  • Hadsereg speciális jogkört kap a veszélyhelyzet idejére, melynek értelmében rendőri funkciót láthatnak el.
  • Új létfontosságú infrastruktúrák kerülhetnek kijelölésre a veszélyhelyzet alatt, ilyen például a hadsereg létesítményei, erőművek, finomítók. Az ilyen egységekre speciális szabályok vonatkoznak.

Aktuális téma: 

Fizetésképtelenség veszélye esetén a vezető tisztségviselők milyen felelősséggel tartoznak, illetve hogyan kell eljárniuk?

  • Likviditási szempontból nehéz időkben a vezető tisztségviselőknek különös gondossággal kell eljárniuk. Ennek oka, hogy amennyiben a vezető tisztségviselő nem ismeri fel időben a fizetésképtelenség veszélyét, és nem hozza meg a megfelelő intézkedéseket, úgy könnyen a saját személyes korlátlan felelősségét alapozhatja meg az általa képvisel társaság tartozásaiért.
  • Miről van szó? Arról, hogy amennyiben az adott társaság a fizetésképtelenség veszélyének fázisába lép, és a vezető tisztségviselő nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével jár el, akkor a társaság megszűnése esetén a személyes felelőssége megállapítható. Ehhez ugyan a hitelezők erre irányuló kérelme kell, de a veszély reálisan fennáll. Ilyen esetben a mentesülést a vezető tisztségviselőnek kell bizonyítania, ezzel összefüggésben pedig hangsúlyos, hogy a társaság megszűnésére irányuló eljárást megelőzően a vezető tisztségviselő milyen bizonyítékokat gyűjt.
  • A fizetésképtelenség veszélye korábbi szakasz, mint a tényleges fizetésképtelenség. Itt még csak puszta veszély áll fenn, amely jóval korábban beáll, mint a konkrét fizetésképtelenség (melynek feltétele például a lejárt és teljesítetlen számlákat követő hatvan nap eltelte). Ez a veszély akár már most bekövetkezhet egy a körülmények okán nehézkes likviditási helyzetben lévő cég esetén.
  • Amennyiben a fizetésképtelenség veszélye fennáll, úgy a vezető tisztségviselőnek kvázi „elő-csődgondnokként” kell eljárnia a saját cégében. Ez gyökeresen más, mint korábbi magatartása, mivel általános esetben a vezető tisztségviselő legfontosabb kötelezettsége a cég iránti lojalitás, itt viszont a társaság és a hitelezők érdekeit egyaránt kell szolgálni. Konkrét példa: választani kell milyen számlát fizetek ki  -(osztalék, munkavállalók, alvállalkozók, bank) Eddig a társaság érdeke döntött, viszont most a hitelezők érdeke is azonos súllyal esik számításba.
  • A német joggyakorlat előír számos kötelezettséget ilyen helyzetre, az ottani gyakorlat javasolható a magyar rendszerre is. A fizetésképtelenség veszélyének szakasza akkor lép életbe, ha a cég rövid eszközei és rövid forrásai nincsenek egyensúlyban. Ilyen esetben határozottan javasolt, hogy a vezető tisztségviselő napi bontásban likviditási tervet kell készítsen. Praktikusan a vezető tisztségviselő létrehoz egy excel táblát, és számba veszi a rövid likvid eszközöket és a rövid kötelezettségeket legalább 30-90 napra (a pénzeszközöket, a 30-90 napon belül reálisan befolyó követeléseket) és az aktuális valamint a 30-90 napon belül jelentkező fizetési kötelezettségeket. Ha valamely napra vonatkozóan negatív szám jön ki (likviditás hiány), akkor nagy valószínűséggel fennáll a fizetésképtelenség veszélye. Ettől kezdve a hitelezői érdekeket is figyelembe kell vennie döntései során.
    Egyik fontos lépés ilyenkor, hogy tulajdonosnak, tulajdonosi csoportba tartozó vállalkozásnak ilyenkor nem csak osztalékot, hanem szolgáltatásért járó ellenértéket  (pl, informatikai, management szolgáltatás) is csak nagy körültekintéssel fizessünk, ezeket lehetőség szerint soroljuk hátra. Ilyen kifizetések esetén ugyanis vélelmezett az, hogy nem vették figyelembe a hitelezők érdekeit.
  • Ha cégünket nem is érinti a fizetésképtelenség veszélye, szerződő partnereinknél azonban előfordulhat. Fentiekkel összefüggésben, ha a cége szerződéses partnere (vagy vevő stb) akadozik a fizetéssel és cégünk érzékeli ezt, akkor a hitelezői érdekek figyelembevételére és a vezető tisztségviselő valamint a többségi tulajdonos személyes felelősségére történő utalás – kellő körültekintéssel – jó tárgyalási eszköz lehet igényérvényesítés során.

    Figyeljünk azonban arra, hogy ez ne jelentsen túlzott nyomásgyakorlást, hátrányos jogkövetkezménnyel való fenyegetést, különösen nem zsarolást, mert az a saját magatartásunkat teheti jogellenessé.
1422

Kapcsolat

© KLART Legal

Hírlevél

A gazdasági jog, a családi vállalatok és a jogi technológia világának legfrissebb aktualitásairól érthesülhet hírleveleinkból. Iratkozzon fel, hogy közvetlenül értesüljön. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találja.

Sikeres regisztráció!

Köszönjük a jelentkezést!
Szeretettel várjuk rendezvényünkre.


A bejelentkezéshez szükséges adatokat hamarosan küldjük emailben.

Felhasználási feltételek

A honlapon található információk nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A honlapon található információkat szerzői jog védi, annak bármilyen felhasználása, többszörözése, nyilvánossághoz való eljuttatása a KLART LEGAL | Szabó Levente Antal Ügyvédi Iroda előzetes hozzájárulásához kötött.

Blog

Rendszeresen publikáljuk cikkeinket a versenyjog, informatika, adatvédelem, szellemi alkotások és a családi vállalatok világáról.

Hírlevél

A gazdasági jog, a családi vállalatok és a jogi technológia világának legfrissebb aktualitásairól érthesülhet hírleveleinkból. Iratkozzon fel, hogy közvetlenül értesüljön. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találja.