Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 05.19. és 05.21-i összefoglaló

A. Közlönyfigyelő, aktualitások

A.1. Közlönyfigyelő

Jelentős gazdasági hatással járó rendelet a hét folyamán nem jelent meg. Kiemeljük ugyanakkor más körben azt, hogy az óvodák és bölcsődék ismételten kötelesek kinyitni, míg az iskolák konzultációs és ügyeleti jelleggel fogadhatják személyesen a diákokat. A nyári táborok kapcsán a folyamatos tartózkodást igénylő táborok is engedélyezettek.

A.2 Munkahelyteremtő bértámogatás

Nem összetévesztendő a munkahelymegtartó bértámogatással! A munkahelyteremtő támogatás főbb pontjai az alábbiak:

  • Hat hónapos bértámogatás mellé három hónap továbbfoglalkoztatást vár el a munkáltatótól.
  • A támogatott hat hónap alatt a bruttó bér és a szociális támogatás adó teljes mértékét, de legfeljebb 200.000 forintot (azaz nettó 112.000 forintot) térítenek meg a munkáltatóknak.
  • A kérelmeket a foglalkoztatást megelőzően a foglalkoztatni kívánt személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell benyújtani.
  • A foglalkoztatottat a járási (fővárosi kerületi) hivatal közvetítheti ki a munkáltatóhoz, a foglalkoztatást csak a hatósági szerződés megkötését követően lehet megkezdeni.
  • A bérköltség-támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatására tekintettel az adókedvezményekre való jogosultságok is érvényesíthetőek (például szociális hozzájárulási adóról szóló törvény által biztosított adókedvezmény).
  • A munkáltatói kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a munkavállalói létszám nettó növekedését kell eredményeznie.
  • A munkaadónak vállalnia szükséges, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt közös megegyezéssel nem szünteti meg a résztvevő munkaviszonyát, valamint, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt a munkaadó működésével összefüggő okból történő felmondással nem szünteti meg a résztvevő, illetve a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát.
  • Kizárólag de minimis támogatásként nyújtható.
  • A támogatással foglalkoztatott munkavállalóra nézve a munkaszerződés hátrányosan nem módosítható.
  • Munkahelymegőrzési támogatással egyidejűleg nem nyújtható.
  • A vállalkozásnak átlátható szervezetnek kell minősülnie.
  • Köztartozás-mentesség bizonyítása szükséges. Amennyiben a folyósítása alatt köztartozás keletkezik, akkor annak erejéig visszatartják.

B. Whistleblowing – bejelentővédelem

A bejelentővédelem ma már önálló jogágat képez, így terjedelmi okokból kifolyólag külön cikkben fogjuk feltüntetni a teljes témakört, ehelyütt a főbb pontokat taglaljuk.

  • Egy közelmúltban elfogadott EU-s irányelvnek köszönhetően legkésőbb 2021. decemberétől az EU minden tagállamában az 50 fő feletti cégek számára kötelező lesz valamilyen bejelentővédelmi rendszer alkalmazása.
  • Könnyedén vonhatunk tehát párhuzamot a már mindenki által ismert GDPR rendelettel, hiszen az is komoly felkészülést és szervezést követelt meg az egyes cégektől, akárcsak egy ilyen rendszer kialakítása.
  • Hatékony bejelentővédelmi rendszer alkalmazásával a cégek jelentős gazdasági és egyéb veszélyeket háríthatnak el.

A munkahelyi whistleblowing rendszerek közül a KLART Legal által is ellátott bejelentővédelmi ügyvédi tevékenységet mutatjuk be részletesen.

A bejelentővédelmi ügyvéd

  • A bejelentővédelmi ügyvéd tevékenységét a munkáltató utasításaitól függetlenül végzi,
  • A beérkezett panaszokat kizárólag anonimizáltan (személyes adatoktól mentesen) továbbítja ügyvédi titoktartása folytán,
  • Az ügyvédi titoktartás és függetlenség biztosítja, hogy a munkavállalók bátrabban tegyék meg panaszaikat, továbbá az ügyvéd szakértelménél fogva ellát egyfajta szűrőfunkciót, így a munkáltatóhoz is csak azon panaszok jutnak el, amelyek valóban kivizsgálásra érdemesek.
  • Bejelentővédelmi ügyvéd főbb funkciói tehát a következők:
  • szűr,
  • rögzít, adminisztrál,
  • továbbít,
  • javasol,
  • kivizsgál, kapcsolatot tart.
  • A bejelentések szakszerű továbbításával és a kivizsgálásra adott konkrét jogi javaslattal jelentősen megkönnyíti a cég kivizsgálási tevékenységét.
  • Igény szerint a bejelentővédelmi ügyvéd magában a kivizsgálásban, a bejelentővel történő kapcsolattartással és bizonyítékok gyűjtésével segíti a cég munkáját.
  • Bejelentővédelmi ügyvéd által kezelt főbb esetek köre:
    • szexuális zaklatás,
    • gazdasági visszaélések,
    • üzleti titkok jogellenes felfedése,
    • személyiségi jogsérelmek felfedése

Sérelemdíj

  • A whistleblowing témájához szorosan kapcsolódik a sérelemdíj intézménye, ugyanis munkáltatóként felmerülnek bizonyos személyiségi jogi kötelezettségeink a munkavállalóinkkal kapcsolatban.
  • Sérelemdíj megítélésére akkor kerülhet sor, ha a károsult valamilyen személyiségi jogsérelmet szenvedett el. Ezen sérelmek bekövetkezhetnek:
    • az élet védelme körében, testi épség és egészség védelme körében, személyes szabadság megsértése, magánlakáshoz, magánélethez fűződő jog sérelme, hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközés, becsület és jó hírnév megsértése, személyes adatainkhoz, képmásunkhoz, hangfelvételünkhöz való jog sérelme, továbbá – cégek szempontjából kiemelten – a titoksértés (üzleti vagy magántitok) sérelme esetén.
  • A fent részletezett tényállások bekövetkezése esetén az adott személyiségi jog védelméért felelős hatóság vizsgálatot indíthat, és jogsértés esetén bírságot állapíthat meg, mely önmagában igen nagy összegű lehet.
  • Az igazi kockázat ugyanakkor nem a hatósági bírságokban rejlik, hanem a sértett személyiségi jogi sérelméből eredő sérelemdíj iránti igényben.
  • A sérelemdíj a bírság mellett, azzal párhuzamosan jelentkezhet, összegszerűen akár jóval magasabb is lehet, mint a hatóság által kiszabott bírság.
  • Jogsértésenként 500.000 forinttól milliós összegekig terjed, akár már egy személy egy sérelme esetén. Amennyiben a jogsértésnek több sértettje van, úgy a 10-100 milliós sérelemdíj sem elképzelhetetlen.
  • Fentiekkel összefüggésben mindenképpen javasoljuk, hogy ellenőrizzék felelősségbiztosításukat, hogy az kiterjed-e nem csak a hatóság által megállapított bírságra, hanem az ilyen esetben fizetendő sérelemdíjra is. Amennyiben nem, úgy javasoljuk a biztosítást ennek megfelelően módosítani.
  • Bejelentővédelmi ügyvéd az ilyen „rejtett” jogsértések feltárására is alkalmas.

C. Peres eljárások változása a vészhelyzet alatt

Hasonlóan a bejelentővédelemhez, ezen témában is külön cikkel fogunk jelentkezni, a főbb megállapítások az alábbiak.

Peres eljárások változása a veszélyhelyzet alatt

  • Az új Pp. által okozott bizonytalanabb helyzetben vezették be a különböző járványügyi intézkedéseket, melyek fokozottabb bizonytalanságot eredményeztek az eljárásokban.
  • A 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelettel 2020. március 15-én rendkívüli ítélkezési szünetet hirdettek ki.
  • A legfontosabb kérdés az volt, hogy miként alakulnak a határidők.
  • Ezt követően, 2020. március 30-án lépett hatályba a jelenleg is alkalmazott jogszabály, a 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet.
  • A rendelet értelmében főszabály szerint a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti, a korábbi bizonytalan helyzetre reagálva pedig a 2020. március 15. és 2020. április 15. között lejárt határidők 2020. április 30-ig meghosszabbodnak.
  • Ezen meghosszabbítás alól kivétel az anyagi jogi határidők, melyek esetében nincs hatása a járványhelyzetnek.

Peres eljárások lefolytatása

A perekben a tárgyalást:

  • lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más, elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani.
  • Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be.
  • Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami a fentiek szerinti módon nem foganatosítható, akkor a bíróság vár az akadály elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig.
  • Megjegyezzük, hogy az egyetlen elfogadott eszköz a Skype for Business program erre a célra.
  • Látszólag tehát már kialakult egy bírósági álláspont a perek lefolytatására, ugyanakkor továbbra is maradtak bizonytalan kérdések: Milyen esetben kell tárgyalást tartani, milyen esetben nem kell? Mit kell tennie a bírónak, mit kell kezdenie egy folyamatban lévő perrel?

A jelenlegi bírói gyakorlat az, hogy némileg eltérően értelmezik ezeket a szabályokat, amellyel kapcsolatban különböző stratégiák alakultak ki. A legtöbb bíró tartózkodik a Skype-tól, és próbálja elkerülni ennek az alkalmazását.

Ennek érdekében:

  • Írásbeli nyilatkozat megtételére szólítják fel a feleket, akár hosszabb határidővel, bízva talán abban is, hogy ezzel a módszerrel elhúzódik az ügy addig, amíg a veszélyhelyzet véget ér,
  • a feleket próbálják a tárgyalás szünetelése irányába „terelni”, mivel a felek közös kérelme esetén a jogszabály jelenleg korlátlan számú szünetelést enged a perekben,
  • vannak olyan ügyek, amelyben ezen időszak alatt a bíró nem foganatosított semmilyen percselekményt, vélhetően a veszélyhelyzet végére várva.

Tapasztalataink alapján az elektronikusan megtartott tárgyalás összességében nem megfelelő helyettesítése a személyes tárgyalásnak, mivel a rendszer technikai hibákkal teli, valamint a pertaktika meghatározásához szükséges gesztusok így elvesznek. Álláspontunk szerint nem valószínű, hogy az elektronikusan megtartott tárgyalások a közeljövőben szervesen beépülnek a jogrendbe. Ezzel összefüggésben kiemeljük, hogy a szakmai prognózisok szerint a perek és a bíróságok szeptember magasságában visszaállnak majd a rendes ügyvitelre.

Gyakorlati javaslat

Általánosságban elmondható, hogy jelenleg nem jó pereskedni, mert az eljárások lassabbak, megnehezült a kommunikáció. Ez alól kivételt képez:

  • ha a fél személyesen (nem jogi képviselő útján) indít pert, akkor nem kell alkalmazni az eddig kötelező formanyomtatványt és nem utasítják el a keresetet annak hiányosságai miatt, hanem a bíróság kötelezően kioktatja az eljáró felet a kereset hiányosságai tekintetében, és megfelelő határidőt biztosít a hiányosságok pótlására, az Új Pp. szigorú formai követelményeinek hiánya miatt tehát nem utasítják el a keresetet.

Jelen konferencia keretében végezetül kiemeljük, hogy az azonnali intézkedések jelentősége megnőtt.

  • Egy folyamatban lévő, ügyvezető felelősségének megállapítása iránti ügyünkben a bíróság ideiglenes intézkedés iránti kérelemre az ügyvezetőt kötelezte 25 millió forint biztosíték befizetésére a bíróság letéti számlájára. Az érdemi tárgyalás csak ezt követően kezdődik, amely akár hosszú évekig is eltarthat.
  • A felperes a biztosíték iránti kérelmét többek között azzal indokolta, hogy az ügyvezető nem indított el cégével szemben felszámolást akkor, amikor észlelte, hogy a cége nem tudja kifizetni a tartozásait. A csalárd magatartások helyett tehát a gazdasági döntés szakszerűségét, célravezetőségét is értékelheti a bíróság. Fizetésképtelen helyzetben már önmagánban azért megállhat a felelősség, ha a cég tovább folytatja a működést és tartozásokat generál!
Scroll to Top

Kérdése van?
Küldje el és mi válaszolunk!

Terms Of Use

The information on this website does not constitute legal advice. The information on the website is protected by copyright, its use, reproduction or disclosure to the public by KLART LEGAL | Levente Antal Szabó is subject to the prior consent of the Law Firm.