Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 05.12. és 05.14-i összefoglaló

Back view of businesswoman talk on webcam conference with diverse business partners or client, female employee speak on video call, engaged in web conversation with colleagues on laptop in office
Megosztás itt: facebook
Ossza meg facebookkon
Megosztás itt: linkedin
Ossza meg Linkedinen
Megosztás itt: email
Javasolja emailben
Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 05.12. és 05.14-i összefoglaló

A. Közlönyfigyelő, aktualitások

A.1      támogatás rövidesen – VEKOP-1.2.6-20 MIKRO-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása

Támogatottak köreMikro-, kis-, és középvállalkozások, melyek:· rendelkeznek legalább egy lezárt teljes üzleti évvel;· átlagos statisztikai állományi létszáma 2020. április hónapban minimum 5 fő;· magyarországi székhellyel rendelkeznek.
Támogatható tevékenységekÖnállóan támogatható tevékenységek
(a projekt összköltségének min. 20%-a):
· Új eszközök, gépek beszerzése;· Új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása (automatizált termelési rendszerek, gyártási technológiák, folyamatautomatizálási eszközök, szenzor- és vezérlés technológiák fejlesztése, robottechnológia alkalmazása, intelligens gyártás megoldások beszerzése).Önállóan nem támogatható tevékenységek:· Információs technológiafejlesztés (a projekt összköltségének maximum 50%-a);· Immateriális javak beszerzésének költségei (a projekt összköltségének maximum 20%-a);· Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele (a projekt összköltségének maximum 20%-a);· Beruházási költségek (a projekt összköltségének maximum 50%-a):· eszközbeszerzés (beleértve a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazásához kapcsolódó új eszközök beszerzését),· építéshez kapcsolódó költségek – infrastrukturális beruházás, ingatlan bővítés, átalakítás, korszerűsítés;· Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei:· képzéshez kapcsolódó költségek (a projekt összköltségének maximum 20%-a),· általános (rezsi) költségek (a projekt összköltségének maximum 1%-a);· Ingatlan bérlés és forgóeszköz vásárlás (a projekt összköltségének maximum 10%-a);
Kötelező vállalásA támogatást igénylő vállalja, hogy:· a 2020. április havi átlagos statisztikai állományi létszám legalább 90%-ának megfelelő számú munkavállalót foglalkoztat a megvalósítási időszak során,· továbbá a konstrukción elnyert támogatással megvalósított fejlesztést a fenntartási időszakban működteti.
Pályázat benyújtásának határideje2020. június 15. – 2020. november 12.

A.2 Közlönyfigyelő

Engedélyezési eljárások – ellenőrzött bejelentés (191/2020 (V. 8.) Korm. rendelet)

  • Engedély helyett bejelentés alapján végezhetőek bizonyos tevékenységek,
  • engedély valamennyi olyan hatósági jóváhagyásról, hozzájárulásról, elismerésről szóló határozat, amely az ügyfél számára valamely tevékenység végzését lehetőség teszi vagy részére valamely jog gyakorlását biztosítja,
  • érintett számos engedélyezési eljárás (kivéve
    • hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos ügyek,
    • anyakönyv, földügyi eljárások, gyámügy, gyerekvédelem, hulladékkal kapcsolatos engedélyezések, jármű műszaki vizsga, építésügyből a 400 nm meghaladó kereskedelmi épületek engedélyezése és a kiemelt beruházások engedélyezése, vezetékjog, külföldiek ingatlanszerzése,
    • EU-s rendelet vagy nemzetközi szerződés alapján végezhető engedély alapján
    • érdemben mérlegelés alapján hozott döntésekre,
    • hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy kötelezővé.
  • Engedélyköteles tevékenység engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül, ellenőrzött bejelentés megtételével. A hatóság a bejelentéstől számított 8 napon belül tilthatja meg a tevékenységet, ezen határidő elteltével már nem a jogszabályban meghatározott időtartam alatt.
  • Hatóság bejelentések fogadására dedikált email címet köteles adni (automatikus visszaigazolással) melyet a honlapon közzé kell tenni. Ügyfélkapun, elektronikus űrlapon is benyújtható, mellékleteket csatolni kell, de ha aránytalan nehézséget okoz azok beszerzése, akkor elég ezen nehézséget jelezni, illetve nyilatkozni kell a mellékletek tartalmáról,
  • 50 százalékos díjat kell fizetni, amely a szakhatóságokra is vonatkozik,
  • a hatóság kizárólag a tiltásról nyilatkozik (például: ha a tevékenység visszaélésszerű, teljesen hiányos a bejelentés, közérdekbe ütközés stb. esetén), melyhez nem fűz indokolást, de utána lefolytatja az engedélyezési eljárást,
  • ha a hatóság nem nyilatkozik, akkor az engedély a hatóság hallgatásával (mely az automatikus visszaigazolással igazolható) megadottnak tekintendő.

Bankmentő csomag

  • bankok számára nyújtott hitelintézeti kötvény vásárlási program 150 milliárd forint nagyságrendben hitelezési célra,
  • alárendelt kölcsöntőkeként biztosítják, maximum 7 évre,
  • egy bank csak egyszer, maximum 50 milliárd forintig élhet vele, a folyósításról az MNB dönt.

Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások

  • Audiovizuális irányelvvel összhangban önálló szabályozást kapnak a videomegosztó portálok,
  • külön regisztráció szükséges,
  • önálló NMHH felügyelet alá kerül,
  • a reklámszabályok és a kiskorúak védelme előtérbe kerül, ezen speciális szabályokat figyelembe kell majd venni, ha videómegosztókon keresztül folytatunk marketing tevékenységet.

Cégtörvény végrehajtási rendelete

  • Kézbesítési meghatalmazotti adatok változnak, figyelni kell tehát ezt a cégeljárásokban.

Alkotmánybíróság – mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenesség

Az Alkotmánybíróság egy ügyben megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg azáltal, hogy a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség nem teljesülése esetére nem biztosított hatékony bírói jogvédelmet az adatigénylőnek. A törvényességi felügyelet körében hozott döntést nem lehetett bírósági úton megtámadni, és nem lehetett a közérdekű adat kiadására kötelezni. Ebben a körben kell tehát az Országgyűlésnek törvénykeznie.

Határok

Mostantól Japánból is be lehet lépni az ország területére.

HIPA

Megemelték a HIPA támogatás keretét újabb 50 milliárd forinttal.

Törvényalkotás

  • Különleges gazdasági övezetek szabályai módosulni fognak,
  • Fogyasztóvédelmi törvény: fogyasztóvédelmi hatóság a módosítást követően a nagykereskedői raktárakban is tarthat majd ellenőrzést.

B. Javaslatok egy jó szerződésért vevőinkkel/szállítóinkkal

Érdek- és kockázati térkép

Minden szerződés szerkesztése előtt célszerű egy ún. érdek- és kockázati térkép felállítása, mely a következőkből áll:

  • ki a szerződő fél,
  • mi a szerződés tárgya,
  • érdekek és ellenérdekek,
  • hosszú, – vagy rövidtávú a szerződés,
  • mi a teljes költségvetés,
  • mik a fontosabb határidők,
  • mitől függ a teljesítés,
  • kit milyen felelősség terhel,
  • melyek azok a lényeges feltételek, amelyek hiányában nem jöhet létre a szerződés,
  • költség/kockázat mátrix felállítása a teljes értékláncban (hasonlóan az Incoterms-hez, amely a gazdasági életben meghatározó szabvány szállítási szerződések esetében. Rendezi, hogy a teljesítés élete során (megrendeléstől leszállításig) hogyan alakul a felek közötti költség és kockázat megosztás),
  • Az Incoterms 2020 jelentős változtatásokat eszközölt, így ezt érintettként célszerű figyelni.

Ezen térkép felállításával meghatározhatóak azok a főbb pontok, ahol egy esetleges szerződésszegés nagy károkat okozhat. A potenciális károk korai felismerésével ugyanakkor egyrészt megfelelő biztosítékok igénylésére is lehetőség nyílik, másrészt ezek szerződésben történő rögzítésével nagyban segítjük a döntéshozót egy esetleges jogvitában.

Szerződésszegés – jó felelősségkorlátozó klauzula

Az Új Ptk. 2014-es hatályba lépésével egy objektívizáltabb felelősségi rendszer került bevezetésre, jelentősen szűkebb kimentési lehetőségekkel. A kimentés feltételei az alábbiak:

  • ellenőrzési körön kívül eső ok: vis maior, állami intézkedések, polgári-társadalmi változások, extrém rendellenes piaci mozgások, súlyos üzemzavarok, de belső szervezeti, üzemi nehézségek nem, beszerzési nehézségek nem, gazdasági lehetetlenülés fő szabály szerint nem,
  • előre nem látható körülmény: szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható (teljesítést akadályozó körülményre, nem a kár következményre vonatkozik),
  • nem elvárható, hogy a körülményt elkerülje és a kárt elhárítsa (a szerződésszegés időpontjában).

Fentiekből látható, hogy a kimentés igen komoly feltételek együttes fennállása esetén igazolható. Ezzel összefüggésben ha vállalkozóként szerződünk, akkor főszabály szerint a mi oldalunkat terheli a felelősség. Ha megrendelőként szerződünk, akkor pedig tudjuk, hogy a vállalkozó nagyon ritkán tudja majd kimenteni magát. Szerződéses kapcsolatban tehát exponenciálisan megnő a szerződéses kötelezett felelőssége a jogosulttal szemben. Nagyon fontosak ezért a szerződésen belül a felelősség korlátozó szabályok.

Felelősségkorlátozó klauzula meghatározása

  • Először is legyen írásos a későbbi bizonyítás érdekében,
  • fontos arra gondolnunk, hogy a felelősségünket minden lehetséges esetre zárjuk ki (kivétel: szándékos károkozás, élet és testi épségben okozott károkért való felelősség). Ezeken kívül bármit, még a bűncselekménnyel okozott kárt is ki lehet zárni.
  • Súlyosan gondatlan károk esetében biztosítók nem szoktak biztosítást adni, ezért fontos ennek kizárása!
  • A károk összegét és típusát is lehet és érdemes korlátozni. Összegszerűségben nincs korlát, a károk meghatározása bonyolultabb.
  • Két típusú kár jelentkezhet:
  1. szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kár (például gép, eszköz tönkre megy), ez az ún. tapadó kár,
  2. jogosult egyéb vagyonában a szerződésszegésünk következtében bekövetkezett kár (általam leszállított gép felrobban, akkor van egy tapadó kár a gépben, illetve kár keletkezik a környező épületben), ez az ún. következmény kár.

A tapadó károkért teljes mértékben felelünk, de a következményi károkért kizárható a felelősség, melynek kizárásával megszűnik a felelősség:

  • az elmaradt vagyoni előnyért,
  • a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkon kívüli egyéb vagyontárgyakban keletkezett károkért,
  • személyi sérüléssel járó károkért, a kárelhárítás költségeiért, a termelési kiesésből eredő károkért.

A következményi károkért való felelősség kizárása kötelezettként tehát rendkívül fontos, jogosultként viszont nagyon át kell gondolni, hogy elfogadjuk-e, hiszen ebben az esetben a kötelezett felénk fennálló felelőssége jelentősen lecsökken. Jogosultként javasoljuk, hogy ne tartalmában korlátozzák a felelősséget, hanem összegszerűségben, azon belül ne diverzifikáljanak.

Előreláthatósági mérce

A jogosult vagyonában bekövetkezett kárt és elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megfizetni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt a kötelezett által. Ez azt jelenti, hogy szerződések megkötése során megrendelőként (azaz jogosultként) írjuk körbe azokat a körülményeket, amelyek a saját józan belátásunk szerint kárként jelentkezhetnek, ha a kötelezett szerződést szeg. Preambulumban célszerű az elvárt célt, és a szolgáltatás tárgyát rögzíteni, valamint tételesen felsorolni, hogy egy esetleges szerződésszegés milyen károkat okozhat. Ezek a feltételek rendkívül lényegesek, mert ebből vezethetőek le a kötelezett által előrelátható körülmények, melyet bizonyítanunk kell. Az előreláthatóság a szerződés megkötésének időpontjára kell alkalmazni. Keretszerződéseknél a főszabály az, hogy amennyiben a keretszerződés tartalmazza a szolgáltatás ellenértékét, úgy a keretszerződés megkötésének időpontja irányadó, amennyiben viszont nem tartalmazza ezt, hanem a keretszerződés által szabályozott egyedi megállapodások külön-külön rögzítik az árakat, úgy az adott egyedi megállapodás megkötése lesz irányadó,

Példa: egy vállalat új gyártó üzem fejlesztésébe kezdett, melyhez külföldről szállították a gépsort. A vállalat a fejlesztés megkezdésével a régi üzemet leállította és az új üzemben folytatta a gyártást onnantól, hogy a gépsor is rendelkezésre állt. Amennyiben a gépsorral kapcsolatban probléma merült volna fel (nem működik, késik), úgy a vállalat teljes gyártási tevékenysége leállt volna. A leállásból eredő károkért viszont csak akkor felelt volna a szállító, ha ezek a következmény károk a szerződésben előrelátható kárként rögzítésre kerülnek.

Javasoljuk tehát, hogy megrendelőként alaposan írjuk körbe az előrelátható károkat, míg kötelezettként törekedjünk ezen előreláthatósági klauzulák szűkítésére, kikapcsolására.

Kötbér

Általánosan ismert megoldás a kötbér intézménye, melynek több variációja is létezik, nem csak késedelemre vonatkozhat, hanem hibás teljesítésre is. Kiemeljük, hogy a hibás teljesítési kötbér kikötésével nem lesz követelhető a hibátlan teljesítés. Javasoljuk tehát, hogy a kötbér klauzulát Inkább határidőhöz kössük, és ne hibás teljesítéshez.

1449

Kapcsolat

© KLART Legal

Hírlevél

A gazdasági jog, a családi vállalatok és a jogi technológia világának legfrissebb aktualitásairól érthesülhet hírleveleinkból. Iratkozzon fel, hogy közvetlenül értesüljön. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találja.

Sikeres regisztráció!

Köszönjük a jelentkezést!
Szeretettel várjuk rendezvényünkre.


A bejelentkezéshez szükséges adatokat hamarosan küldjük emailben.

Felhasználási feltételek

A honlapon található információk nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A honlapon található információkat szerzői jog védi, annak bármilyen felhasználása, többszörözése, nyilvánossághoz való eljuttatása a KLART LEGAL | Szabó Levente Antal Ügyvédi Iroda előzetes hozzájárulásához kötött.

Blog

Rendszeresen publikáljuk cikkeinket a versenyjog, informatika, adatvédelem, szellemi alkotások és a családi vállalatok világáról.

Hírlevél

A gazdasági jog, a családi vállalatok és a jogi technológia világának legfrissebb aktualitásairól érthesülhet hírleveleinkból. Iratkozzon fel, hogy közvetlenül értesüljön. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találja.