Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 05.05. és 05.07-i összefoglaló

Back view of businesswoman talk on webcam conference with diverse business partners or client, female employee speak on video call, engaged in web conversation with colleagues on laptop in office
Megosztás itt: facebook
Ossza meg facebookkon
Megosztás itt: linkedin
Ossza meg Linkedinen
Megosztás itt: email
Javasolja emailben
Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 05.05. és 05.07-i összefoglaló

A. Közlönyfigyelő, aktualitások

A.1 Bértámogatás

Az igényléssel kapcsolatos különböző tények és körülmények bizonyítása elsőre nehézkesnek tűnik, ám ezek a következő módon jelentősen egyszerűbbé tehetők.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található hirdetmény (Hirdetmény a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatás feltételeiről) 19 pontban rögzíti a munkáltató és 17 pontban a munkavállaló részéről szükséges feltételeket.

Ezzel összefüggésben a kérelem alján található egy bejelölendő rész, amely ezen hirdetmény tartalmának megismerését és elfogadását jelenti. Amennyiben ezt a jelölést megadjuk, úgy teljesítettük is a kérelemmel összefüggő bizonyítási kötelezettségünket.

A.3 Közlönyfigyelő

Adatvédelem, közérdekű adatigénylés

Koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése, továbbterjedésének megakadályozása érdekében:

  • az érintetti jogok (tájékoztatás kérése, törlés, helyesbítés, adattovábbítás, tiltakozás stb.) gyakorlásával kapcsolatban teendő minden intézkedést fel kell függeszteni minden adatkezelőnek. Ezen intézkedéseket teljesíteni a veszélyhelyzet után kell, kezdőnap a veszélyhelyzet utáni nap. Az érintetti jogok felfüggesztéséről 90 napon belül tájékoztatást kell adni az érintettek részére,
  • ezen tájékoztatást általános tájékoztató formájában is lehet teljesíteni (cél, jogalap és terjedelem megjelölésével),
  • közérdekű adat megismerése iránti igény szóban nem nyújtható be és csak akkor teljesíthető, ha nem kell személyesen megjelenni a teljesíthetőségéhez,
  • közérdekű adatigénylést csak akkor kell teljesíteni, ha teljesítése nem jár a veszélyhelyzettel összefüggő feladatok ellátásának veszélyeztetésével,
  • egy alkalommal meghosszabbítható 45 nappal a teljesítésre vonatkozó határidő,
  • már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazandó.

Karantén elektronikus ellenőrzése

  • Érintetti hozzájárulással elektronikus ellenőrző eszköz igénybevételével ellenőrizhető a karantén szabályainak betartása (kezelt adatok: arcképmás, helyadatok, egészségügyi adatok),
  • önkéntes hozzájáruláson alapul, rendőrség kérni fogja,
  • a karantén szabályainak megsértése esetén 3.000- 300.000 Ft-os bírság szabható ki,
  • hozzájárulás hiányában is jogosult arcképmás kezelésére a járványügyi hatóság és rendőrség, házi karantén idején és azt követő 60 napig,
  • külföldi szabálysértés esetén kitoloncolásra kerül,
  • a Btk 361. § alapján megállapított járványügyi szabályszegés szabálysértés csak, nem bűncselekmény, pénzbírság 5.000-500.000 Ft.
  • Nem javasoljuk a hozzájárulás megadását.

Társasági adó változás – megengedőbb feltételek a fejlesztési tartalék képzésre

A társasági adóalapot csökkentő fejlesztési tartalék elérheti az adózás előtti nyereség teljes összegét. Korábban a fejlesztési tartalék az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékában volt maximalizálva, ez a korlát most megszűnt. Nem változott, hogy a maximálisan képezhető összeg 10 Mrd Ft, illetve a képzett összeget lekötött tartalékként kell kimutatni.

Főszabály szerint 2020-as adóévre alkalmazható, de választás szerint 2019-re is alkalmazható. Ha már nyújtott be adóbevallást, akkor önellenőrizni lehet szeptember 30-ig, és megfelelően módosíthatja a mérleget lekötött tartalék képzésével.

Személyforgalom

Cseh, lengyel, német, osztrák, szlovák üzleti célú utazás megengedett, ha a munkavállaló vagy vezető tisztségviselő kapcsolt vállalkozással rendelkezik ezekben az országokban.

B. Választottbíróság, kúria

B.1 Választottbíróság

A járvány miatt kialakult veszélyhelyzetben a választottbíráskodás bővülő szerephez juthat, hiszen fokozott lehetőséget nyújt egyedi eljárási formák alkalmazására, amire érdemes felfigyelni. Nem feltétlenül ismert, hogy választottbírósági alávetésre nemcsak szerződéskötéskor, magában a szerződésben, hanem utóbb jogvita felmerülésekor is lehetőség van.

Most, a veszélyhelyzet miatti, az állami bíróságon elnehezült helyzetre is tekintettel a felek még inkább, akár utóbb is dönthetnek úgy, hogy amennyiben korábban nem is volt ilyen szándékuk, jogvitájukat közös akarattal választottbírósági úton, ezen belül a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége által ajánlott eseti választottbíráskodás keretei között rövid idő alatt rendezzék. Arra is lehetőség van, hogy a Kamara honlapján megtalálható mintaszabályzat rendelkezéseitől a felek közösen annak érdekében eltérjenek, hogy például a személyes jelenlét kötelezettségét mellőzzék.

A választottbírósági eljárással kapcsolatban május 4-én megtartásra került az első videós választottbírósági tárgyalás, melyen a felperest a KLART Legal csapata képviselte. Ezzel összefüggésben elmondhatjuk, hogy a videós tárgyalás (bár az informatikai rendszer néhol akadozott) megfelelt az elvárásoknak. Bár feltétlen személyes meghallgatást, illetve bizonyítást igénylő ügyekben a videó hiányosságaiból fakadóan nem valószínű, hogy alkalmas lesz, de a dokumentumokkal megfelelően előkészített, alapvetően írásos bizonyításra épülő ügyekben maradandó eszköz is lehet.

Választottbírósági eljárás előnyei:

  • gazdasági szektorban és ügyekben jártas jogászok járnak el választottbíróként, gyakran olyan szakmai tapasztalattal, amely a rendes bíróságokról hiányzik,
  • az eljárás kifejezetten gyors, mivel egyszintű ítélkezés van, azaz nincs jogorvoslat,
  • a választottbíróság ítélete ugyanolyan kötelező erejű és végrehajtható, mint a rendes bíróságoké
  • titkos eljárás.

B.2 Kúria

A 2020. március 15. és április 15. napja között lejáró eljárási határidők 2020. április 30. napjáig meghosszabbodnak. Az eljárás félbeszakadása esetén a határidő számítására eltérő szabályok vonatkoznak.

  • A keresetindítási határidő a veszélyhelyzet miatt nem hosszabbodik meg.
  • Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, amely a veszélyhelyzet miatt nem foganatosítható, az eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele.
  • A 2020. március 11. napjának 15 órájától 2020. március 15. napjának 15 órájáig lejárt határidők esetében az általánostól eltérő határidő számításra kerülhet sor.

C.Társasági jog a válságban

C.1 Társasági jogi „gyorsteszt” – Eltérhetek a jogszabálytól a társasági szerződésben, alapszabályban?

Legtöbben tudják, hogy a társasági jog egy jogszabályok által széles körben szabályozott terület, ám azt már sokan nem tudják, hogy elég nagy szabadságunk van abban, hogy a társasági dokumentumokat hogyan építjük fel.

Adódik tehát a kérdés, hogy mennyiben térhetünk el a jogszabályi környezettől? Erre egy négylépcsős tesztet érdemes alkalmazni, amely az alábbi négy kérdésből épül fel:

  • Első kérdés: belső viszonyokat (társaság szervei, társaság-tulajdonos közötti viszony, tagok egymás közötti viszonya) kívánunk szabályozni?
  • Második kérdés: szándékunk nem ütközik valamilyen kifejezett tiltó rendelkezésbe?
  • Harmadik kérdés: valamilyen preferált csoport tagjait sértjük-e a kívánt rendelkezéssel? (Ezen csoportok a hitelezők, munkavállalók és a kisebbségi tulajdonosok)
  • Negyedik kérdés: törvényességi felügyeletét akadályozzuk-e rendelkezésünkkel?

Ha ezeken a kérdéseken pozitív eredménnyel átmegyünk akkor viszonylag nagy a rendelkezési szabadságunk. Ezen szabadságokat a KLART Legal praxisában felmerült alábbi esetekkel szemléltetjük.

Családi alkotmány a társasági szerződésben

Ebben az esetben sikeresen tudtuk a társasági szerződésbe beültetni a családi vállalkozások specialitásait. Feladatunk az volt, hogy alkossunk egy családi alkotmányt, mely szabályai mentén a családi vállalkozás generációkon át működhet.

A családi alkotmány rendelkezéseinek főbb kérdései például: ki lehet tag, ügyvezető, milyen feltételek mentén jöhet be a vezetésbe új családtag, hogyan lehet osztalékot fizetni, mennyire lehet egyéni célokat előtérbe helyezni a társaság érdekével szemben?

A családi alkotmányt a fentieknek megfelelően elkészítettük, de kérdés volt, hogy ez a dokumentum önmagában mennyire végrehajtható, rendelkezései mennyiben kikényszeríthetőek?

Megoldásként konkrétan felvettük a társasági szerződésbe, hogy az adott cég egy családi vállalat, így a társaság a családé és az a család szándéka, hogy csak egyenes ági családtagok lehetnek tagok, az üzletrészeket nem lehet átruházni külső személyre semmilyen jogcímen. Öröklés esetén persze nem tudjuk kizárni, hogy valamilyen módon az üzletrész ne egyenes ágra szálljon, de ilyen esetben a meglévő egyenesági tagoknak egyoldalú vételi jogot írtunk elő az üzletrészre, továbbá megvontuk egyúttal a nem egyenes ági tag üzletrésszel kapcsolatos szavazati jogát.

Ezen túlmenően szabályoztuk az osztalék kifizetésének szabályait, valamint a kiskorú öröklését, ahol valószínűleg cselekvőképes nagykorú hiányában bekerülhet a társasági döntésekbe a gyámhatóság. Létrehoztunk továbbá egy atipikus legfőbb szervet, a Családi Tanácsot, amellyel kapcsolatban rögzítésre került, hogy milyen jogokat gyakorol a családi vállalkozás felett.

Miután mindezt felvettük a társasági szerződésbe, benyújtottuk a változásbejegyzési kérelmet a cégbíróságra. A kérelemhez mellékeltük a fent részletezett teszt alapján elvégzett kimutatást, amely megalapozza a döntési szabadságunkat. Ezen iratok birtokában a cégbíróság gond nélkül bejegyezte a változásokat.

Saját üzletrész szerzése 50 % felett?

Az egyik cég 46 %-os tulajdonosa ki akarta vásárolni társait a cégből, de a korábbi évek nyereségét eredménytartalékként benn hagyták a cégben, magánszemélyként nem volt elég pénze. Használható a kivásárlásra a saját tőke?

A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát. Azonban ez az előírás eltérést engedő, kiállja a „gyorsteszt” próbáját. Ennek megfelelően a társasági szerződést módosítani kellett, hogy az lehetővé tette a cég számára 54 százalékos saját üzletrész megvételét.  

Új ügyvezető / többségi tulajdonos kapcsán ellenőrizendő az előélet

Ügyfelünknél egy új ügyvezető kinevezését kívántuk átvezetni változásbejegyzési eljárás keretében. Szokásos eljárást lebonyolítottuk, taggyűlés megválasztotta, elfogadó nyilatkozat aláírta, az általános vizsgálat alapján nem volt az illető eltiltva ügyvezetői tevékenységtől. Ez azonban nem elég, szükséges ellenőrizni, hogy nincs-e jelentős adótartozással hátrahagyott cége a múltban, különben a mi cégünk adószámát függeszthetik fel. Javaslatunk tehát, hogy amennyiben új ügyvezető vagy tulajdonos kerül kinevezésre, akkor mindenképpen előzetesen vizsgálják meg, hogy adóregisztrációs eljárás szempontjából felmerülhet-e valamilyen probléma. Erre vonatkozóan tudunk a NAV-tól igazolást kérni előzetesen az ún. 20TADRI nyomtatvánnyal.

Fizessünk-e osztalékot jelen helyzetben?

Különösen izgalmas téma ez a Tao kapcsán, hiszen akár a már elfogadott határozatot is lehet módosítani. Fizessünk-e osztalékot képezzünk eredménytartalékot és növeljük a saját tőkét?

Nagyon fontos, hogy osztalékfizetésre nem kerülhet sor, ha az azzal helyesbített saját tőke nem éri el a társaság törzstőkéjét. Nem lehet osztalékfizetést elhatározni akkor sem, ha a kifizetés egyébként veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. Erről az ügyvezető nyilatkozzon. Az ügyvezető alaposan mérlegelje nyilatkozatát, előtte érdemes egy likviditási tervet elkészíteni a nyilatkozat valóságtartalmának igazolására. Ellenkező esetben a vezető tisztségviselő felelőssége jöhet szóba. Konfliktusok lehetnek a tulajdonos és az ügyvezetés között a kifizetésről, erre fel kell készülni.  A kifizetési tilalom nem csak az osztalék jogcímén kifizetett pénzre vonatkozik, hanem arra az esetre is, ha a tagnak nem a tagsági jogviszony alapján teljesítenek kifizetést.

Esetünkben külföldi anyavállalat tulajdonosa volt egy magyar leányvállalatnak, melynek több (többek között informatikai) szolgáltatást is nyújtott a vállalkozásnak. A leányvállalat nehéz helyzetbe került likviditás szempontjából, bevétel nem keletkezik jelenleg, így bár a tavalyi évet nyereséggel zárták, azonban a mostani kifizetés veszélyeztetheti a társaság fizetőképességét. Vizsgálatunk során arra jutottunk, hogy az ügyvezetőnek meg kell tagadnia az osztalék kifizetését, azonban nem csak ezt, hanem az informatikai szolgáltatásokért járó ellenértéket és a korábbi tagi kölcsön kamatfizetését is meg kell tagadni, háttérbe kell sorolni a többi hitelező követelésével szemben.  Azon cégeknél, ahol mi magunk vagyunk a tulajdonosok és ügyvezetők, ott is nagyon vigyázzunk ezzel a tilalommal, amikor osztalék vagy egyéb jogcímen pénzt fizetünk ki magunknak.

Pótbefizetés

Ha látjuk, hogy veszteségbe fordul a vállalkozásunk, akkor utólagos tőkepótlásra lehet szükség, melynek több módja is van. Egyik rugalmas módszer a pótbefizetés intézménye. Ezzel a megoldással nem a jegyzett tőkét emeljük, hanem egyoldalúan növeljük a saját tőkét, így a jegyzett tőke emelésével kapcsolatos nehézségek elkerülhetőek. A pótbefizetés alkalmazására viszont fel kell készíteni a társasági szerződést. Egyrészt szükséges, hogy a társasági szerződés kifejezetten lehetővé tegye a pótbefizetést, másrészt annak visszafizetését is szabályozni kell (osztalékfizetési akadály, nyereség esetén először a pótbefizetést kell visszafizetni, kinek jár vissza stb.). Cégünk eladása esetén is rendelkezni kell a pótbefizetés visszafizetéséről, illetőleg arról, hogy a követelés átszáll az új tulajdonosra.

1446

Kapcsolat

© KLART Legal

Hírlevél

A gazdasági jog, a családi vállalatok és a jogi technológia világának legfrissebb aktualitásairól érthesülhet hírleveleinkból. Iratkozzon fel, hogy közvetlenül értesüljön. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találja.

Sikeres regisztráció!

Köszönjük a jelentkezést!
Szeretettel várjuk rendezvényünkre.


A bejelentkezéshez szükséges adatokat hamarosan küldjük emailben.

Felhasználási feltételek

A honlapon található információk nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A honlapon található információkat szerzői jog védi, annak bármilyen felhasználása, többszörözése, nyilvánossághoz való eljuttatása a KLART LEGAL | Szabó Levente Antal Ügyvédi Iroda előzetes hozzájárulásához kötött.

Blog

Rendszeresen publikáljuk cikkeinket a versenyjog, informatika, adatvédelem, szellemi alkotások és a családi vállalatok világáról.

Hírlevél

A gazdasági jog, a családi vállalatok és a jogi technológia világának legfrissebb aktualitásairól érthesülhet hírleveleinkból. Iratkozzon fel, hogy közvetlenül értesüljön. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találja.