Egy egyedülálló, családi vállalatok között végzett nemzetközi kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy mely vállalatok vették sikerrel a COVID első hullámának akadályait és mik voltak a siker tényezői. Mi Magyarországon elsőként tesszük közzé a sikerrecept összetevőit. „A válságot arra használtuk fel, hogy a régóta tervezett, de soha el

A családi vállalatokban nagy a szakadék aközött, amit a külvilág lát, és ami ténylegesen a cégen belül van. Kifelé az egység, az erő, a pénz, a hatalom látszik, a családi név pedig kötelez. A családi rendszeren belül azonban sokszor egy ki nem mondott hatalommegosztás működik, mely szerint “az asszony otthon

Ismerős a mondat? Kicsit olyan ez, mint az, amikor azt mondja az anya vagy az apa, vagy legyen az bármilyen gondoskodó hozzátartozó, hogy „Amíg az én kenyeremet eszed, addig itt az történik, amit én mondok.” Tényleg? És a felszín alatt vajon mi az igazi valóság?   Ki kérte Tőled, hogy

Greiner növekedési modelljét sokszor használja a családi vállalatokkal kapcsolatos szakirodalom.[1] Általánosan elfogadott elv, hogy sokkal célravezetőbb, ha a generációváltás egy lassabb folyamaton keresztül történik meg („evolution”, azaz fejlődés), mintha egy rapid változás („revolution”, azaz forradalom) eredményként jön létre. Ugyanakkor minden esetben, amikor a következő generáció átveszi a vezetést, egyfajta forradalom is

Egyedül vállalkozni nehéz. Társakkal sokkal könnyebb. Legalábbis annak tűnik. Megosztjuk a kockázatot, így úgy érezhetjük, hogy könnyebb belefogni. Összetesszük tudásunkat, tőkénket, kapcsolatrendszerünket. Vállat vállhoz vetve, egy mindenkiért, mindenki egyért. Hajrá. Ősidők óta így megy ez minden emberi vállalkozásnál. Talán csak a párkapcsolat régebbi intézmény. De mindig jön a kijózanodás. És

Ki ne ismerné Michael Schumacher nevét és az ő tragikus történetét? 2013. december 28-ig az egész világ őt irigyelte: micsoda őstehetség, micsoda sikerek, micsoda vagyon (közel 1 milliárd dollár)! Ha Forma 1-es versenyezésről volt szó, akkor az ő nevét mindenki ismerte, a laikusok is, akik soha nem néztek meg még

Mit lehet tenni, ha van egy „Fredo” a családban? Előző bejegyzésünkből megtudhattátok, hogy mi az a Fredo-hatás, és hogy hogyan lehet meggyőződni arról, hogy van-e a cégünkben olyan családtag, aki szinte csak a cég kárára van (lásd: Fredo-teszt).   Kimberly Eddleston egy cikkében[1] több megtörtént esetet is említ, ami jól mutatja a

A Keresztapa című filmet mindenki ismeri, talán még a Z és Y generáció is. A Corleone családra úgy is tekinthetünk, mint egy extrém példája a családi vállalatnak. De mint minden családi vállalatban, náluk is van egy családtag, akivel csak a baj van. Ezt mindenki érzékeli, próbálnak neki segíteni, munkát adni

„Jóban vagyok a testvéremmel.” „Ki nem állhatom a testvéremet.” „Nincs kapcsolatom a testvéremmel.” „Nincs testvérem.” Biztosan ismerősek ezek a mondatok. A testvéri státusz, ahogy a szó eredete is mutatja, azt jelenti, hogy két ember egy testből és egy vérből származik. Ez nem választás kérdése, hanem adottság. Ezt kaptam az élettől,