Az Intel-ügy hozadéka: a versenyhatóságnak mit kell vizsgálnia a hűségengedmény rendszer kapcsán?

klart-image-1244x410-6
Megosztás itt: facebook
Ossza meg facebookkon
Megosztás itt: linkedin
Ossza meg Linkedinen
Megosztás itt: email
Javasolja emailben
Az Intel-ügy hozadéka: a versenyhatóságnak mit kell vizsgálnia a hűségengedmény rendszer kapcsán?

Az Európai Unió Bíróságán nem ért végett az Intel-ügy: a Bíróság 2017. szeptember 6-án hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét és az ügyet visszautalta a Törvényszékhez.[1] Az eljárás tehát (amelyben az Európai Bizottság több mint 1 milliárd eurós bírságot szabott ki) folytatódik tovább, a Bíróság ítélete azonban más vállalkozások számára is fontos megállapításokat tartalmaz.

Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 102. cikke értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.

A Bíróság megerősítette a következetes joggyakorlatot, amely szerint e rendelkezésnek egyáltalán nem célja annak megakadályozása, hogy valamely vállalkozás saját érdemeinek köszönhetően erőfölényes helyzetbe kerüljön valamely piacon, de annak biztosítása sem, hogy az erőfölényben lévő vállalkozásnál kevésbé hatékony versenytársak a piacon maradjanak. Márpedig az érdemeken alapuló verseny azt eredményezheti, hogy a különösen az árak, a választék, a minőség vagy az innováció szempontjából kevésbé hatékony, tehát a fogyasztók számára kevésbé érdekes versenytársak eltűnnek a piacról, illetve kiszorulnak onnan. Mindazonáltal az erőfölényben lévő vállalkozás különös felelősséggel tartozik azért, hogy magatartása ne csorbítsa a belső piacon a hatékony és torzulásmentes versenyt. Ezért tilalmazott, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás olyan gyakorlatot folytasson, amely kiszorító hatást gyakorol a hozzá hasonló hatékonyságúnak tekintett versenytársaira, és az érdemeken alapuló verseny eszközein kívüli más eszközök felhasználásával erősíti az erőfölényét. Jogsértő, ha a piacon erőfölényben lévő vállalkozás a vevőivel olyan megállapodást köt (akár azok kérésére), hogy azok szükségleteiket teljes egészében vagy jelentős részben kizárólag az erőfölényben lévő vállalkozástól szerzik be, független attól, hogy a vevők ezért cserében részesülnek-e engedményt vagy sem. Ugyanez a helyzet, ha az erőfölényben lévő vállalkozás ezt megállapodás nélkül, például az általa alkalmazott hűségengedmény‑rendszer révén éri el, azaz a kedvezményeket ahhoz a feltételhez köti, hogy a vevő szükségleteinek egészét vagy jelentős részét kizárólag az erőfölényben lévő vállalkozás révén elégítse ki, bármennyi is legyen egyébként e vásárlások összege.

A fenti, általánosan érvényesülő joggyakorlat ugyanakkor nem eredményezi azt, hogy a jogsértés megállapításához a versenyhatóságokat nem terheli bizonyítási kötelezettség.

A Bíróság az Intel-ügyben megvizsgálta, miként kell eljárnia a versenyhatóságnak, ha az erőfölényben lévő vállalkozás a fenti esetben bizonyítékokkal alátámasztva azt állítja, hogy a magatartása nem volt alkalmas a verseny korlátozására, különösen pedig arra, hogy kiváltsa a kifogásolt kiszorító hatásokat – amely egyben azt is jelenti, hogy a hűségkedvezmény nem minősíthető automatikusan jogsértőnek.

A Bíróság ítélete értelmében a versenyhatóság ekkor nemcsak arra köteles, hogy elemezze a vállalkozás releváns piacon fennálló erőfölényes helyzetének jelentőségét és a kifogásolt magatartás általi piaci lefedettség mértékét, valamint a szóban forgó engedmények feltételeit és azok nyújtásának módját, továbbá azok időtartamát és összegét. A versenyhatóság az arra irányuló esetleges stratégia fennállását is meg kell vizsgálnia, hogy a vállalkozás kiszorítsa a legalább vele azonos hatékonyságú versenytársakat. A vizsgált magatartás verseny szempontjából kedvező és kedvezőtlen hatásainak mérlegelése csak akkor végezhető el, ha a versenyhatóság lefolytatja a legalább az eljárás alá vont vállalkozással azonos hatékonyságú versenytársak kiszorítására való, a magatartás szerves részét képező alkalmasság elemzé

[1] Intel kontra Bizottság ítélet, C-413/14. P., ECLI:EU:C:2017:632

1394

Sikeres regisztráció!

Köszönjük a jelentkezést!
Szeretettel várjuk rendezvényünkre.


A bejelentkezéshez szükséges adatokat hamarosan küldjük emailben.

Felhasználási feltételek

A honlapon található információk nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A honlapon található információkat szerzői jog védi, annak bármilyen felhasználása, többszörözése, nyilvánossághoz való eljuttatása a KLART LEGAL | Szabó Levente Antal Ügyvédi Iroda előzetes hozzájárulásához kötött.

Blog

Rendszeresen publikáljuk cikkeinket a versenyjog, informatika, adatvédelem, szellemi alkotások és a családi vállalatok világáról.

Hírlevél

A gazdasági jog, a családi vállalatok és a jogi technológia világának legfrissebb aktualitásairól érthesülhet hírleveleinkból. Iratkozzon fel, hogy közvetlenül értesüljön. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találja.

    Kapcsolat

    © KLART Legal

    Hírlevél

    A gazdasági jog, a családi vállalatok és a jogi technológia világának legfrissebb aktualitásairól érthesülhet hírleveleinkból. Iratkozzon fel, hogy közvetlenül értesüljön. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találja.